Az [origo]-n jelent meg az alábbi cikk: Kampány a Windows Vista ellen:
“Az FSF ezért azt tervezi, a blogon az új Windows árnyoldalait is bemutatják majd, felhívják a figyelmet a kényesnek ítélt funkcióra, bemutatják azok működését, illetve a deaktivizálásuk lehetőségeit is.“
Hurrá. Indítsunk anti-minden oldalt. Kampányoljunk a Vista-ellenzők ellen. Anti-blogolás. Anti-gyermeknevelés. Anti-internet. Anti-minden. Anti-világ. Anti-antioldalak.
Elképzelem, amint az MS.hu parkjában a tiltakozó tüntetők nekiállnak felszedni a macskakövet, hogy szabadforrású sóderral helyettesítsék… 
Ui. A félreértések elkerülése végett: nem vagyok a szabad szoftverek ellen, sőt. Csak nem szeretem az ilyen elvakult “hitvitákat”. Ez is olyan, mint az itthoni politikai helyzet, egyik felet sem lehet meggyőzni a másik (legalább részleges) igazáról. Nagyon szűk az a réteg, amely egyáltalán hajlandó a másik “világba” is áttekinteni, és az alapján véleményt formálni - nem pedig azért, mert valaki hangadó azt mondta, hogy…
Miért nem látni olyan kezdeményezéseket, amelyek ezeket az álláspontokat próbálják meg közelíteni? 
Ui2. További félreértések elkerülése végett: semmi sem tökéletes, nyilvánvalóan a Vistának is (mint mindennek) vannak jó és rossz oldalai egyaránt, pro és kontra lehet érvelni. De ha már egyszer, akkor nézzük meg mindkét oldalt, ne csak fekete/fehér dolgokban gondolkozzunk…
A NetAcademia Tudástárában indult egy új téma, “Módszertanok” címmel.
Gyertek, beszélgessünk erről!
“Mindenki saját arcát pillanthatja meg a Time magazin hétfői számának borítóján egy tükröződő felületben, a lap ugyanis idén az internetezőket választotta az év emberévé.
(…)
A szerkesztőségi indoklás szerint az idei cím mindenkinek jár, aki az internetet használja…“
Az index cikke szerint tehát Te is az Év Embere vagy. Ilyenkor el lehet gondolkodni: ténylegesen mit adtam én hozzá ehhez? Nemcsak az idei évhez: mi az, ami megtalálható a neten, és a nevemhez kapcsolódik. Nos, miért is mutat rám a Time címlapja: You?
JoeP blogjában olvastam egy érdekes cikket:
“A hölgy a végén közölte, hogy a kísérlet eredménye 100%-ban megjósolható. Bárkit választ is ki, az majdnem dupla hatékony munkát tud végezni, ha nem ugatnak bele minden pillanatban, hogy mit csináljon. Ha bízhat a saját eszében, a saját érzékeiben - pontosabban, ha nincs más esélye, csak az, hogy ezekben bízzon, akkor olyan mechanizmusok - nevezhetjük ösztönnek vagy akár erőnek is - aktivizálódhatnak az illetőben, hogy simán jobban teljesít, mint ha aprólékosan irányítják.
Tanulság: a főnök akkor jár el a legjobban, ha semmi mást nem csinál, csak rendszeresen figyelmeztet a határidőkre - de nem akarja megmondani, hogyan tedd a dolgodat.“
Igen, jók az ilyen tréningek. De csak akkor, ha adnak valami olyat, amire később, JoeP-hez hasonlóan, visszatérsz, eszedbe jut valamiről, asszociálsz rá. És használod. Ha mást nem is, a szemléletet. Legalább részben.
Ezért szerettem itt dolgozni: Vidám hétfő
“Oké … Visszaültem a helyemre miután kiszabadítottam a széket .. kapcsoljuk be a gépet hát. és a kálvária folytatódott 
.. gép semmi .. mint rutinos “szivató” egyből sejtettem, hogy a hosszabbítómat kikapcsolták .. megvan .. bekapcsolom, erre elkezd az asztali ventillátorom fújni a fejemre barmok bekapcsolták és lefelé irányították, mintha tudták volna, hogy pontosan honnan fogom bekapcsolni a hosszabbítót .. gép … még semmi .. na mondom akkor a kábelek is kilettek húzva a gépből … nem .. kábelek a helyén ..“
Szerettem volna ott lenni, és látni
