A napi munkám végzése mellett egyre több helyen jelennek meg online írásaim, így egyre több kérdést kapok azzal kapcsolatban, hogy hogy csinálom - hogyan jut időm, energiám ennyi mindenre egymás mellett, s hogyan jut időm, energiám ennyi mindenre a 2 éves kisfiam mellett?
Gondolkoztam rajta, hogyan lehetne szemléltetni egy-egy napomat? Twittert írni sem kedvem, sem energiám ennyi minden mellett, s ugye azt mondják, hogy az embernek mindenre van ideje, amire akarja, hogy legyen - én viszont nem érzem, hogy erre kellene időt szakítanom. Szóval marad az a megoldás, hogy itt próbálom meg leírni egy átlagos napomat.
Röviden így néz ki: reggel ébredés-ébresztés, családi napindítás (reggeli, bölcsi, stb.), majd munka. Ez gyakran ügyfélnél, néha az irodában. Általában “találjuk ki” és “oldjuk meg” jellegű dolgok. Néha olyan kérdések, melyek előre vezetnek, néha olyanok, melyek a “már működött, most miért nem?” című nyomozást jelentik. Jellemzően tehát a SharePoint lelki világának ápolása, gyakran szétszedése. Időnként néhány 10 felhasználóról van szó, máskor több (tíz)ezerről. Néha “szétszedhető” tesztrendszerről, nagy többségében azonban kritikus, éles környezetről.
Szóval tipikus nyomozós, agyalós, érdekes és szép feladatok. Fárasztóak is, abban az értelemben, hogy a megoldás után hulla-nulla az agyam, de jól esik.
Délután bölcsiből haza, játék, bevásárlás, stb., ilyenkor veszem elő a “háziasszony+anya” sapkámat. Ilyenkor nincs laptop, nincs munka.
Vacsora és fürdetés után következik általában a második műszak, amikor már nincs nyüzsgés, nem hívnak az ügyfelek (néha mégis), s lehet szellemileg “szülni”: cikkeket, bejegyzéseket írni, sőt tervezni, ötletelni is ilyenkor szeretek - vagy olvasni. Cikkeket, blogokat, stb. Könyveket viszont nagyon ritkán. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy ha belefeledkezem a dolgokba, akkor bizony az alvásidőmből megy el ez a “bűnözés”. Mert ha az ember éjjel 2-kor eszmél rá, hogy már csak 4 óra van reggelig, akkor bizony nincs kegyelem: másnapra máris készítheti elő az emelt kávéadagot…
Egyetlen titok van tehát. Pontosabban kettő. Szeresd, amit csinálsz. És tudd beosztani az idődet. A többi jön magától.
Mivel pályámat jómagam is egy CAD eszköz fejlesztésével kezdtem (igazi “mélyvíz” feladat), örömmel olvastam, hogy a Visio következő verziója a DWG és DXF file formátumokat is támogatni fogja. Ha mindezt összerakom az előző cikkemmel (éjfél felé közeledve az embernek könnyen születnek merész gondolatai), máris az az érdekes helyzet állhat elő, hogy AutoCAD terveket is publikálhatunk a Visio Services segítségével. S ha még merészebb leszek: OBA…?…
Nemcsak a pénzügyi szektornak érdemes tehát odafigyelnie az Office vNext-re…
Ha az “Office” nevet említjük, valószínűleg nem a Visio lesz az az alkalmazás, ami először eszetekbe jut. Bevallom, nekem sem, pedig a tervezés, vizualizálás során gyakran nyúlok ehhez az eszközhöz. De tudtátok például, hogy a világon az elektronikusan dokumentált folyamatok 2/3-a Visioban születik? És azt, hogy a folyamatábrák rajzolása képezi a Visio első számú felhasználási területét? Az összes Visio ábra csaknem 1/3-a flowchart…
Február elején rendezték a Microsoft Office Visio Conference 2008-at, ahol először beszéltek nyilvánosan a Visio jövőjéről, az Office 14 kapcsolódó újdonságairól. Elsősorban a z új felhasználói felületet szeretném most bemutatni, tartogat néhány meglepetést számunkra.
Ha megnézzük az Office 2007 alkalmazásokat, azt láthatjuk, hogy néhány közülük rendelkezik az új, Fluent User Interface-szel és ribbonnal, néhány nem. A Visio eddig nem volt “ribbonos” alkalmazás, az új verzióban viszont ő is megkapja ezt az újfajta felhasználó felületet. A Microsoft minden idők legnagyobb figyelmét szentelte ennek az felületi újításnak - úgy tűnik, sikerrel.
Ezzel természetesen az is együtt jár, hogy immár a Word-höz és Excel-hez hasonlóan lesz Document Information Panel, lehetnek saját ribbonjaink, saját task pane-jeink… Egyszóval jöhet az OBA ide is.
A következő fontos bejelentés pedig… maga a Visio Services! Igen, az Excel Services-hez hasonlóan a Visio is beköltözik a szerveroldalra! Kliensoldali alkalmazás nélkül nézhetjük meg az elkészített Visio file-okat (például vállalati folyamatábrákat), vagy kijelzőkön keresztül beépíthetjük oldalainkba is:
Ily módon sokkal egyszerűbbé válik a szemléltetés, például üzleti workflow-k kommunikálása a végfelhasználók felé. Ráadásul ily módon a szinkronizáció is online, nem manuálisan kell gondoskodni a naprakész tájékoztatásról. Nagyon várom már, hogy élőben is működjön a dolog: egyik projektünk kapcsán most például workflow-t fejlesztünk, a felhasználók pedig egy SharePoint Wiki formájában kapják meg a User Manual-t. A dokumentáció az implementálással párhuzamosan nőtte ki magát, s bizony nem kis erőfeszítésünkbe került az aktuális folyamatmodellt frissíteni, képként lementeni, s kicserélni az aktuális verziót a szerveren. Mennyivel egyszerűbb lesz ez a megoldás, mellyel ráadásul még egyéb szolgáltatásokat is nyerünk!…
Itt azonban még nincs vége a vízionálásnak. Hamarosan újabb írásokkal jelentkezem, például a Visio API-ról…
Miközben az OfficeDevs.hu-ra írom a cikkeket, az ODC-s anyagok között találtam egy nagyon jó ábrát a SharePoint licenszeléséről. Korábban ezt az összehasonlítást használtam, ha valakinek licenszelési kérdései voltak, vagy közvetlenül a Microsoftot kérdeztem, de mindig zavart, hogy nem találok olyan helyet, ahol világosan, mindenki számára érthetően, röviden és tömören összefoglalják a különbségeket. Most azonban erre bukkantam, így a fent említett táblázattal együtt már teljesít mindent, amit szerettem volna:
Ha svájcibicska, akkor vágjunk is bele rögtön a közepébe. Az alapprobléma a következő: a cég egyik ügyfelénél state machine workflow-t fejlesztünk, melynek feladata röviden a vállalatvezetés döntéstámogatása. Mivel a workflow több helyen, többféle taskot dob a felhasználóknak, szükséges volt, hogy azok különféle módon jelenjenek meg, ezért custom ASPX formokat rendeltünk az egyes task content type-okhoz.
A workflow tehát minden egyes lépésben saját típusú taskokat dobál, s az ezekhez tartozó content type-ok határozzák meg az alkalmazandó ASPX formot. Ezeket a task content type-okat és az ASPX formokat egyaránt feature-ként szállítjuk, mint a workflow-t, és egyéb komponenseket is. Ezeket a feature-öket pedig egy solution-be csomagoljuk, s úgy adjuk át az ügyfélnek.
A fejlesztés szépen haladt, skeleton kész, a workflow elindult, a folyamat végigfutott. Egyszer azonban az egyik content type GUID-ját meg kellett változtatni, mindenféle összetett okok miatt. Feature, solution kész. Tesztrendszeren régi solution leszed, új felrak - workflow nem megy. Elindul ugyan, de az első task dobásakor leáll - keresi a task formot a régi GUID-dal. Próbáljuk újra: solution leszed, feature inaktivál, task listáról a hozzárendelt content type-okat ugyancsak leszedtük. Solution újra fel, feature aktivál, content type-okat vissza az adott task listához. A történet ugyanaz: workflow elindul, de az első tasknál meghal.
Valahol beragadt a régi GUID. De hol? Minden tartalmat letöröltünk az adott site-ról (még szerencse, hogy csak tesztadatokkal ment…). Még a Recycle Bin-t is kipucoltuk, mindkét szinten. A keresőmotorral egy újabb full indexelést elvégeztettünk. Látszólag már sehol semmi nem maradhatott, ami foghatta a régi tartalomtípust, vagyis a régi GUID-ot.
De mégis.
Rendben, csatát nyert a MOSS, megadjuk magunkat: állítsuk vissza a régi GUID-ot. Kód átír, fordít, solution generál, tesztszerverre felmásol, régi leszed, új felrak… Mennie kell! - Hát nem! Most, hogy visszakapta a régi GUID-ot: az újat keresi. 
Tipikus ördögi kör, most már semmi nem jó neki, sem a régi, sem az új, úgy tűnik, a workflow-t temethetjük az örök processmezőkre. 
Ekkor már hajnal 4 után jártunk. Néhány (1-2) óra alvás után ment a levél az ügyfélnek, hogy aznap ne nagyon akarjanak tesztelni, mert hát nincs mit. Mi pedig folytattuk a nyomozást, s szerencsénkre jött az “isteni” szikra, a segítség a Microsoft DPE-től: Mi az, amit nem pucoltunk ki? Bizony a file-rendszer! A formok a LAYOUTS könyvtárban, a feature-ök a FEATURES-ben. Mint Pétertől megtudtuk, a háttérben ezek verziózva, historikusan vannak tárolva! Így amikor egy taskhoz próbálunk nyúlni, megtalálja a régi GUID-okat is az historyban, a feature-ök, vagyis az aktív tartalomtípusok között viszont már nem. Ez magyarázat arra is, miért kereste az új GUID-ot, miután visszaállítottuk a régit: addigra már az is bent volt a history-ban…
A végső megoldás tehát: minden lista kipucolása, workflow leszedése a listáról, tartalomtípusok leszedése a task listáról, feature-ök deaktiválása, majd uninstallja, solution leszedése, file rendszer kipucolása a szerveren. Amikor már semmi nyoma nincs annak, hogy valaha is itt jártunk - na akkor nem fogjuk menekülőre a dolgot, hanem lehet újra hozzáadni és deployolni a solution-t, feature-öket aktiválni, a megfelelő listákhoz hozzárendelni a tartalomtípusokat és workflow-t. És a végén persze tesztelni, tesztelni, tesztelni…
És láss csodát: működik! Svájcibicska vissza a tokjába, de nem szabad túl mélyre eltenni, mert hamarosan újra szükségünk lesz rá…
Ma tették közzé az Office Developer Interactive Map 2 sz. verzióját. Az újdonságok:
Az ODC előtt nem sokkal írtam egy rövid összefoglalást arról, hogy a publikusan elérhető információk alapján mit tudunk, mit tudhatunk ma az Office család következő verziójáról, az Office 14-ről. A cikket Smulovics Péterrel átbeszéltük, megvitattuk, majd úgy döntöttünk, hogy az OfficeDevs.hu indulására időzítjük ezt a cikket. Nos, a portál el is indult, meg nem is: hivatalosan még nem indult el, de én már beköltöztem, az ODC-t nem lehetett (virtuálisan) kihagyni. Ezúton is köszönöm Péternek, hogy máris enged “garázdálkodni” 
Szóval megírtam azt a bizonyos cikket az Office 14-ről. Most viszont rá kellett jönnöm, hogy az ODC és a kapcsolódó bejelentések annyi új információt hoztak számunkra, hogy a cikket nagyrészt át kellene írnom.
Ehelyett született egy újabb blog, “Office 14 és tovább” címmel, ahol a következő Office verzióval kapcsolatos híreket, újdonságokat gyűjtöm/gyűjtjük össze. Nem egyetlen cikkről van szó tehát, hanem egy naprakész, teljes blogról. Nektek, sok szeretettel!
Nagy ritkán vannak pillanatok, amikor az ember hátradől, ránéz valamire, és nyugalom tölti el: ez az, ezt szerettem volna, ezért küzdöttem. Végre! Aztán eltelik egy-két hét, hónap, esetleg év, s az ember rájön, hogy ez is lehetne jobb, az is, elkezd újabb megoldások után kacsintgatni. Természetes emberi viselkedés ez, ez visz előre bennünket. Gondolj csak bele: néhány éve még Trabanttal közlekedtél, s az akkoriban micsoda nagy boldogság volt! - Ma pedig már egy Tiguannal szemezgetsz. Nem azért, mert akkoriban ne lett volna jó az, ami volt, vagy most ne lenne jó a jelenlegi, néhány éves autód. De fejlődik a biztonság, a design, a technológia tekintetében, s nem mellesleg Te is jobban érzed ma magad egy automata váltós CR-V-ben, mint akkoriban a négysebességes döcögőben. És persze Te magad is változol.
Hasonlóan van ez a mi szakmánkban is. Első számítógépemen például Windows 3.1 volt - Ti is emlékeztek még? Valami hasonló volt a feeling:
Milyen érzés lenne ma is ilyet használni? Ugye fura? S miért? Azért, mert megszoktuk az Office 2000/2003/2007-et? De miért szoktuk meg? Miért tértünk át rájuk? S hogy közelebbi, kézzelfoghatóbb legyen a kérdés? Miért tértünk át például 2003-ra vagy 2007-re? - Bizony, emberi alaptermészet: elsősorban azért, mert ezt és ezt és ezt jobban csinálja, kényelmesebb használni, vagy egyszerűen csak azért, mert kíváncsiak vagyunk rá. És tényleg jobb, és tényleg megszokjuk - és tényleg elfelejtjük a korábbi verziókat. Mennyivel “maibb” ez az Office kliens például:
Azt már meg sem merem kérdezni, hogy a következő 10 év milyen változásokat hoz - de vajon azt el tudjuk-e képzelni, mire számíthatunk az Office 14 kapcsán?
Ezúttal egy fontos fogalmat, az “Office Online“-t szeretném kiemelni, és végiggondolni. Bill Gates ODC-s keynote-ja óta tudjuk, hogy az új Office sokkal szorosabb kapcsolatban lesz majd a webbel, az online tartalmakkal. Az Outlook Web Access (OWA) analógiájára kell itt gondolnunk - bár Bill Gates bővebben ezt nem fejtette ki, bennem mégis kavarog egy merész gondolat. Az Office kliensekbe már ma is számos egyedi funkciót építhetünk, gondoljunk csak a VSTO-ra, vagy… bizony, az OBA-ra! Az OBA pedig mit csinál? - Összekapcsolja a meglévő kliens alkalmazásainkat a meglévő háttér-rendszerekkel. Ez már ma is működik.
Mi van azonban akkor, ha ez a háttér-rendszer Web Service-eken keresztül érhető el? Működhet? - Persze! De ha már Web Service, akkor bárhol lehet a világon… Client, server, services… Szerintem ez bizony már sejtet valamit. Azt persze még nem tudom, mit, de már most, a 2007 verzióban is érezhető az az előszél, ami a jövőt jelzi. Már most összekapcsolhatjuk a Wordöt, Excelt, SharePoint site-okat egymással, sőt más, külső rendszerekkel is. Személyes véleményem szerint ez az irányvonal halad tovább a jövőben is, de hogy merre, az majd kiderül.
A Keynote utáni Q&A részben említette például Bill Gates az “Access Web Access”-t. Erről sem tudjuk még, pontosan mit takar, de az OWA-hoz és az Excel Web Accesshez hasonló logikát kell elképzelnünk. Az Office Live Workspace-en már ma is találunk egyszerű, webes szövegszerkesztőt és “táblázat”(lista)kezelőt. Sőt, kliensoldali Office 2007 alkalmazásainkból egy add-in segítségével közvetlenül az Office Live Workspace-re menthetjük dokumentumainkat.
Office Online. - Számotokra mit jelent? Felkészültetek az utazásra?
A tartalomtípusok (content tpye) kérdése egy élmény az életemben, csaknem minden projektünk kapcsán kihasználhatjuk a WSS 3.0 ezen új lehetőségét. Nagyon szép, elegáns ez a megoldás, mellyek dokumentumsablonokat, workflow-kat, oszlopokat, stb. állíthatunk be, egységbe zárva. Ezeket a tartalomtípusokat azután listákhoz, dokumentumtárakhoz rendelhetjük. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ezután hogyan módosul például a dokumentumtár New menüje:
Néhány napja Ton Stegeman publikált egy cikket “Set content type at the folder level in SharePoint” címmel. Hogyan?! Nemcsak listákhoz/tárakhoz rendelhetünk tartalomtípust?!
De. Igen is, meg nem is. Először is lássuk, amit a cikk bemutat: a dokumentumtárhoz hozzárendeljük az összes szükséges tartalomtípust, a fenti ábtán például a Document mellé felvesszük a Spec_ContentType-ot és a Spec2-t is. Hozzunk létre egy új mappát, “CsakSpecDok” néven, s kövessük a cikk utasításait: klikkeljünk a mappa kontext menüjének legalsó, “Change New Button Order” menüpontjára, s állítsuk be, hogy csak a Spec_ContentType, és a Spec2 legyen elérhető az adott mappa New menüjéből:
Valóban, az adott mappa New menüjéből ezek után hiányozni fog a Document…
De vajon ez tényleg teljes megoldás számunkra? Ha elkezdünk játszani kicsit a dokumentumtárral, a mappákkal és a tartalomtípusokkal, gyorsan észrevehetjük a trükköt: a New menüből valóban eltűnt a Document tartalomtípus, de feltöltésnél (Upload), és elem szerkesztésénél továbbra is kiválaszthatjuk, bármely mappáról legyen is szó:
A cikkben leírt megoldás tehát megoldás is, meg nem is. Nyilvánvalóan lehetnek olyan körülmények, amikor hasznos a fentiek tudása, ám véleményem szerint sok esetben inkább zavaró, megtévesztő lehet a felhasználók számára.
Vagy le kell tiltani az Upload funkciót… Vagy el kell tüntetni az EditForm.aspx-ről a Content Type field-et…
Az ODC előtt nem sokkal írtam egy rövid összefoglalást arról, hogy a publikusan elérhető információk alapján mit tudunk, mit tudhatunk ma az Office család következő verziójáról, az Office 14-ről. A cikket Smulovics Péterrel átbeszéltük, megvitattuk, majd úgy döntöttünk, hogy az OfficeDevs.hu indulására időzítjük ezt a cikket. Nos, a portál el is indult, meg nem is: hivatalosan még nem indult el, de én már beköltöztem, az ODC-t nem lehetett (virtuálisan) kihagyni. Ezúton is köszönöm Péternek, hogy máris enged “garázdálkodni”
Szóval megírtam azt a bizonyos cikket az Office 14-ről. Most viszont rá kellett jönnöm, hogy az ODC és a kapcsolódó bejelentések annyi új információt hoztak számunkra, hogy a cikket nagyrészt át kellene írnom. Ami biztos, hogy az Office 13 nem véletlenül maradt ki, és nem is Ti maradtatok le valamiről. Az Office 2007 belső neve valóban Office 12 volt, s matematikailag tényleg az Office 13 következne - ám mint tudjuk, a 13 szerencsétlen szám: sok szállodában nincs 13. emelet, a Forma1-ben nincs 13 rajtszám - s az Office családnak sem lesz 13 verziója.
Az is biztos, hogy az “Office” kifejezés már nem csupán a kliensoldali, “irodai” alkalmazásokat takarja. Ugyan ide tartoznak ezek is, de a szerveroldali SharePoint, sőt a kapcsolódó szolgáltatások (Services) úgyszintén. Jegyezzük meg: CLIENT + SERVER + SERVICES.
Egy 2007-es ütemtervet is találtam még ehhez a cikkemhez, viszont bevallom, ennél frissebbet nem sikerült kerítenem (elképzelhető, hogy fogok találni, s csak elkerülte a figyelmemet valahol - amint lesz újabb információm, természetesen jelentkezem vele):
A fejlesztések mértékét mutatja, hogy mekkora összeget szán a Microsoft az Office 14 fejlesztésére:
“~20% MORE in R&D funding than Office ‘12′ with total R&D expenditure expected to be around $930 million PER YEAR!”
Vagyis évente csaknem 1 milliárd dollárt(!!!) költöttek az Office 14-hez kapcsolódó kutatásokra és fejlesztésekre!
S hogy mik lesznek az Office 14 legjelentősebb újításai? Sajnos erről még nem sokat tudok mondani, mindenesetre találtam egy jó ábrát, amely a fő irányvonalakat szemlélteti:
Már ebből is látszik (ugye számotokra is?), hogy az OBA kiemelt hangsúlyt kap, s az ODC is ezt erősítette meg. Az ODC óta tudjuk azt is, hogy az Office 14 sokkal inkább web-centrikus lesz (Office online - lásd Bill Gates keynote-ját).
De vajon mi várható még? - Ezt fogom körbejárni itt, és napról napra bemutatni a legfrissebb, elérhető információkat.
Rendben, van OBA Composerünk, vannak Financial Services komponenseink - de mihez is kezdjünk ezekkel? Miért is jó ez egy banknak, egy biztosítónak? Miért lehet jó egy hasonló koncepció (saját, speciális komponensekkel) bármely más szektor vállalatainak? Mit jelent, mekkora ereje lehet az OBA-nak?
Tegnapi írásomban volt egy ábra a tipikus pénzügyi architektúráról. Rengeteg, egymással összekapcsolt rendszer, kusza (vagy annak tűnő) szerkezettel, s egy nagyon fontos dolog: a Front-Office és a Core Banking alkalmazások szerepelnek csak ebben a hálóban, a Back-Office és egyéb B2B (Business-to-Business) rendszerek nem! Vagyis az emberek és a folyamatok teljesen el vannak szeparálva egymástól, és az agilitás is teljes mértékben hiányzik az architektúrából: az újabb termékek és folyamatok költsége egyre magasabb, a piaci trendek követése pedig egyre nehezebb, idővel csaknem lehetetlen lesz:
TIpikusan az a helyzet, amikor az ember ördögi körben érzi magát: (jó esetben) érzi, hogy váltania kell(ene), de váltani nehéz. Újabb és újabb igények fogalmazódnak meg: jó lenne, ha az ügyintézők ilyen és ilyen kimutatásokat készíthetnének, Word-jükbe beépülne egy automatikus online sablonválasztó, vagy ha az e-mail ügyfélszolgálati rendszer az Outlookkal integráltan működhetne. Az ügyfelek számára jó lenne olyan netes felületet biztosítani, ahol nemcsak aktuális számlainformációkat láthatnak, hanem esetleg befektetési tanácsokat is kaphatnak, biztosítást köthetnek, hitelt vehetnek fel, stb.
Az ilyen és hasonló fejlesztésektől a banki IT vezetők általában a szívükhöz vagy a fejükhöz kapnak. Belenyúlni egy jól olajozott gépezetbe? Égetően szükségesek ezek a funkciók? Valóban versenyelőnyt jelenthetnek? - Ha igen, akkor is nehéz ügy… Hol is kell belenyúlni a “pókhálóba”? Igen, a szükséges adatok mind megvannak. Egy kis SAP, egy kis SQL, Oracle, stb. stb. stb. Minden megvan, na de összehozni ezeket?… Emberhónapok, emberévek… Megengedhetjük ezt magunknak? Szükség van a versenyelőnyre, az elégedett ügyfelekre, az elkötelezett dolgozókra - de vajon ennek mi az ára?
Kedves IT vezetők, szakemberek! Bankokban, biztosítóknál, brókercégeknél,vagy bárhol a világon! Jó híreim vannak!
Az Office, Üzlet és Alkamazás összefut - itt az OBA! Vessünk csak egy újabb pillantást az alábbi ábrára:
Mit látunk itt? Igen, elsősorban rendet! Az alsó szinten itt is a meglévő LOB systemeket látjuk, ám a felsőbb rétegek nemcsak rendben, rendszerben állnak fölöttük, de kapcsolódnak is hozzájuk! Vagyis a recept röviden, egyszerűen: vedd a meglévő háttér-rendszereidet, és vedd a meglévő, jól ismert kliensoldali Office 2007 termékeket (Word, Excel, Outlook). Majd vedd az OBÁt, s kapcsold össze ezeket, ugord át a korábbi szakadékot! Mint egy LEGO dobozból, építs hidat magadnak…
S míg mások sziklamászással próbálkoznak, Te kényelmesen átsétálhatsz a szakadék fölött. Eléred, amit szeretnél, és még a kilátást is élvezheted.
Egy kávézóban ülök, ritka dolog mostanában! Egy elmaradt megbeszélés után, helyett várok a következőre, s közben a laptopom a társaságom. Net nincs ugyan, de szerencsére van annyi offline tartalom a gépemen, CD-ken, stb. (női táska titkai…), hogy bőven tudok mit blogolni. Pár éve még fel sem merült az emberben, hogy net legyen az otthoni gépén (már a saját gép is nagy szó volt!), most pedig gondolkoznom kell, mihez kezdjek egy offline laptoppal…
Gyakran felmerül bennem a gondolat: 10 éve érettségiztem. A középiskolában találkoztam először az INTERNETtel (harmadéves koromban vezették be a suliba), akkor kaptam meg életem első számítógépét (4MB memóriával és 40MB winchesterrel), sőt életem első “kollaboratív”, hálózatra építő programját is akkor készítettem: Turbo Pascalban írtunk egy chat-programot az egyik (hasonlóan megszállott) sráccal. Micsoda sikerélmény volt! Óra közben is vidáman chatelhettünk az akkori Novell hálózaton keresztül! Persze egymás mellett ülve…
És mi van ma? - Felháborodunk, ha nem tudunk online elindítani egy átutalást. Nem értjük, miért van szolgáltatás-kiesés pont akkor, amikor a világ túlsó végén lévő ismerőseinkkel videokonferenciázunk. Leülünk egy kávézóban, és az első, amit megnézünk, hogy lát-e a laptopunk publikus wifit…
És vajon mi lesz majd 10 év múlva? Sőt: tud, mer ma valaki bármit is jósolni az elkövetkező évekre? Amint elnézem napjaink történéseit, az ODC bejelentéseit, a különféle blogokat és híreket: én most arra sem mernék tippelni, mi lesz jövőre… Olyan szintű váltást, sőt: szemléletváltást érzek, látok az Office-világban, amelyet nem kis erőfeszítésembe kerül követni. No nem azért, mert vadásznom kell az információkra, sőt! Egészen biztos vagyok benne, hogy arányaiban még ma is keveset tudunk a jövő Office-áról, de már így is épp eleget ahhoz, hogy azt mondhassuk: az Office 2007-ben hozott változások nagy valószínűséggel csak a kezdetet jelentik. Pedig a 2003 -> 2007 ugrás sem kicsi…
Mire alapozom vajon ezt az óriási lelkesedést? Az ODC hozott néhány érdekes bejelentést, melyekre önmagukban is felkapja az ember a fejét, de ha aztán elkezd kicsit gondolkozni, beindul a fantáziája… Vegyük például az OBA Composer Reference Toolkit-et. Mi ez? Tényleg “csak” egy eszköz, amely segít nekünk, vagy AZ eszköz, amely megváltoztatja a világot, s amelyre 10 év múlva ismét kérdőn nézünk vissza: mi jöhet ezután?
Ezekre a kérdésekre keresem a választ az Office DevCon site-on, egy konkrét példán keresztül: Financial Services OBA Component Library.
Egy kávézóban ülök, ritka dolog mostanában! Egy elmaradt megbeszélés után, helyett várok a következőre, s közben a laptopom a társaságom. Net nincs ugyan, de szerencsére van annyi offline tartalom a gépemen, CD-ken, stb. (női táska titkai…), hogy bőven tudok mit blogolni. Pár éve még fel sem merült az emberben, hogy net legyen az otthoni gépén (már a saját gép is nagy szó volt!), most pedig gondolkoznom kell, mihez kezdjek egy offline laptoppal…
Gyakran felmerül bennem a gondolat: 10 éve érettségiztem. A középiskolában találkoztam először az INTERNETtel (harmadéves koromban vezették be a suliba), akkor kaptam meg életem első számítógépét (4MB memóriával és 40MB winchesterrel), sőt életem első “kollaboratív”, hálózatra építő programját is akkor készítettem: Turbo Pascalban írtunk egy chat-programot az egyik (hasonlóan megszállott) sráccal. Micsoda sikerélmény volt! Óra közben is vidáman chatelhettünk az akkori Novell hálózaton keresztül! Persze egymás mellett ülve…
És mi van ma? - Felháborodunk, ha nem tudunk online elindítani egy átutalást. Nem értjük, miért van szolgáltatás-kiesés pont akkor, amikor a világ túlsó végén lévő ismerőseinkkel videokonferenciázunk. Leülünk egy kávézóban, és az első, amit megnézünk, hogy lát-e a laptopunk publikus wifit…
És vajon mi lesz majd 10 év múlva? Sőt: tud, mer ma valaki bármit is jósolni az elkövetkező évekre? Amint elnézem napjaink történéseit, az ODC bejelentéseit, a különféle blogokat és híreket: én most arra sem mernék tippelni, mi lesz jövőre… Olyan szintű váltást, sőt: szemléletváltást érzek, látok az Office-világban, amelyet nem kis erőfeszítésembe kerül követni. No nem azért, mert vadásznom kell az információkra, sőt! Egészen biztos vagyok benne, hogy arányaiban még ma is keveset tudunk a jövő Office-áról, de már így is épp eleget ahhoz, hogy azt mondhassuk: az Office 2007-ben hozott változások nagy valószínűséggel csak a kezdetet jelentik. Pedig a 2003 -> 2007 ugrás sem kicsi…
Mire alapozom vajon ezt az óriási lelkesedést? Az ODC hozott néhány érdekes bejelentést, melyekre önmagukban is felkapja az ember a fejét, de ha aztán elkezd kicsit gondolkozni, beindul a fantáziája… Vegyük például az OBA Composer Reference Toolkit-et. Mi ez? Tényleg “csak” egy eszköz, amely segít nekünk, vagy AZ eszköz, amely megváltoztatja a világot, s amelyre 10 év múlva ismét kérdőn nézünk vissza: mi jöhet ezután?
Egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni az eszköz erejét, és a benne rejlő lehetőségeket. Ha tippelnetek kellene, melyik az a terület, ahol extra érzékeny adatokat tárolnak, extra fontos a biztonság, és extra speciális igényeknek kell megfelelni, mi jutna eszetekbe először? - Feltehetőleg az elsők között lenne a pénzügyi szektor. De vajon azt gondoltátok, hogy egy ilyen kaliberű eszköz (OBA Composer) egyik első referenciája pont a “Financial Services OBA Component Library” lesz?…
Én nem mertem volna erre tippelni…
Vegyünk tehát egy átlagos pénzintézetet (bank, biztosító, befektetés, stb.) - hogyan néz ki általában az infrastruktúra? Az ODC egyik slide-ja nagyon jól szemlélteti az általános (és szomorú) képet:
Túl sok pénzintézeti tapasztalattal nem rendelkezem, de azt hiszem, szép kihívás egy ilyen rendszerbe belenyúlni…
Ha rendet szeretnénk rakni (miért is ne? :-)) , több lépcső vár ránk: a kapcsolatok, interfészek rendezése mellett a biztonság, de a rendszer agilitása is életbevágó kérdés. Sőt, ezen a kényes szakterületen még az iparági (pénzügyi) szabványok, törvények is rendkívül szigorú kereteket szabnak számunkra. S ha még mindig nem adtuk fel, íme a jó hír: a Financial Services OBA Component Library pont ebben segít nekünk…
Képzeljetek el kb. 90 komponenst. Igen, mindez egy OBA component library, ráadásul egy jelentős része már most, ingyenesen elérhető! És hamarosan tovább bővül a kör, érdemes odafigyelni.
Bank, biztosítás, tőkepiac… Online banking, bróker megbízások, biztosításkövetés, …
Folyt.köv. hamarosan - ezt még nekem is emésztenem kell…
Itthon maradtam ma dolgozni (és még pár napig), mert Beni beteg lett. Ő épp békésen alszik a szobájában, én a laptomommal ülök az asztalomnál. ODC-s anyagokat nézegetek, írom a következő bejegyzéseket, gondolkozom, hogy hogyan szervezzem a blogjaimat, mit hol és honnan hova (ez majd egy következő post lesz, ha megvan a megoldás a fejemben… pillanatnyilag még nagyon sokváltozós a dolog).
Közben a cégben folyik a munka, a srácokkal MSN-en beszélek, fejlődik a MOSSkola, haladnak a projektek, tanulgat az új emberünk is. Folyik a UAT is egy projektünkön, napokon belül indul a pilot. Jó ezt látni.
Közben várom, hogy vége legyen egy megbeszélésnek (ahol eredetileg ott kellene lennem), s megtudjam, mi az eredmény.
Közben összeállt egy nagy adag PPT terve is, már “csak” a screenshotokat kellene mögé megcsinálnom. Meg a screencastokat…
És persze ott az V. Architektúra Fórum, amelyre nagyon készülök, legszívesebben ezt és az OfficeDevCon-t csinálnám most egész nap…
A héten zajlott az Office Developer Conference 2008 San Joséban. Sajnos személyesen nem lehettem ott, de a rendelkezésemre álló információk (előadásvázlatok, keynote-ok, videók, stb.) alapján elkezdtem írni egy magyar nyelvű, részletes összefoglalót, jegyzetet a fontosabb eseményekről, információkról és bejelentésekről.
Az esemény ugyan végetért, de a blog, amely most született, bővül folyamatosan: egyrészt az információk töredékét sikerült még csupán feldolgoznom, másrészt a kapcsolódó technológiák, bejelentett termékek és eszközök palettája is olyan széles, hogy egy-egy említés, néhány soros bejegyzés a közelébe nem érhet annak, amit szeretnék, és amit lehetséges írni ezekről. Harmadrészt az Office 14-ről is egyre több információ kerül napvilágra…
Az Office DevCon blog tehát elindult, a szintén újonnan született OfficeDevs.hu szárnyai alatt.
Március 19-én az V. Architektúra Fórumon lesz egy előadásom “Office + Services: Az OBA és ami mögötte van” címmel. Nem szeretném lelőni az előadásom összes poénját, de egy érdekes dolgot megosztok Veletek. Többek között azért, mert az ODC-n jelentették be. És azért is, mert egy nagyon érdekes, hasznos dologról van szó, amely enyhén szólva megmozgatta a fantáziámat. Nem csigázom tovább a kedélyeket: … (dobpergés)… Tadadaaaam! az OBA Composition Reference Toolkit-ről van szó.
Mi is ez tulajdonképpen? A világ a SOA, S+S, stb. - vagyis a Services mentén halad előre, kiegészítve az eddigi szerver+kliens architektúrákat. Az OBA (Office Business Applications) is ezt az irányt képviseli, s egyre inkább úgynevezett “mashup” alkalmazásokat hozunk létre. Ezek a mashupok a különféle szolgáltatásokat gyúrják egybe, s egy egységként közvetítik a felhasználó felé - természetesen transzparens módon, ő nem fogja tudni, mit honnan kap, melyik adat melyik szolgáltatótól érkezik.
Az OBA Composition Reference Toolkit is egy ilyen mashup composer tool: előre gyártott komponensekből programozás nélkül, gyakorlatilag bármely power user összerakhatja a saját OBA alkalmazását. Félelmetes egyszerűséggel mossa egybe a különböző rétegek szolgáltatásait, s felülete is rémesen egyszerű. Mindemellett teljes mértékben olyan képességekre épít, melyek az Office 2007-ben és SharePoint 2007-ben mind megtalálhatók:
Mint már említettem, az OBA készítés két fő lépésből áll: a komponensek elkészítéséből és azok összeépítéséből. Ilyen komponenseket természetesen mi magunk is készíthetünk, de készen is kaphatunk, vásárolhatunk is. S hogy ezek a komponensek mik lehetnek a jelenlegi verzióban? Íme a lista:
Szerintem elég brutális lista… Szerintetek? Kíváncsi lennék a Ti véleményetekre is: mit láttok “bele” ebbe az eszközbe? Ugye nemcsak az én fantáziámat indította be?
Hát nem szép?…
Megjelent a VSeWSS 1.1 verziója. Az újdonságok röviden:
És egy újabb jó hír: a VSeWSS 1.2, melynek megjelenése júniusra várható, már a Visual Studio 2008-at is támogatni fogja!
Ha már Live Workspace, akkor nézzük át röviden, mi is ez tulajdonképpen.
Először is: mi az a “workspace”? Igen, munkaterület. De mi az a munkaterület? A SharePoint világából már ismerjük a dokumentum- és az értekezlet munkaterületeket (Document/Meeting Workspace), itt azonban valami sokkal általánosabbról van szó. A munkaterület olyan hely, ahol tárolhatjuk, elérhetjük és megoszthatjuk dokumentumainkat - vagyis pontosan arra jó, amire én magam is használni szeretném.
Az Office Live Workspace tehát nem az Office egy online verziója. Sokkal inkább kiegészíti a klieksoldalt, mintsem helyettesíti. Készíthetünk ugyan jegyzeteket (Note) egy egyszerű webes szövegszerkesztővel, vagy “táblázatot” (listát) - de ezek funkcionalitása messze elmarad a kliensoldali alkalmazásokétól. Hozzáteszem, ez így is van rendjén. Ha belegondol az ember, nem is nagyon használnánk ki ennél többet, ha például egy kávézóban van szükségünk egy dokumentumra, vagy ha egy ügyfélnél keresgélünk korábbi jegyzeteink között. Még ha születik is új tartalom ilyenkor, az mégsem ugyanaz…
Hogy a klienssel méginkább együtt tudjon működni: elérhető egy Office Live plugin, amelynek segítségével Office alkalmazásainkból kényelmesen, egyszerűen érhetjük el munkaterületeinket, csaknem úgy, mintha az intranetes SharePointot szeretnénk használni.
Emelje fel a kezét, akinek már van Office Live Workspace accountja!…
Nos, én néhány napja beregisztráltam a Workspace-re is, és a Small Business-re is, pedig becs’szó, nem tudtam, hogy az ODC-n is téma lesz! 
S hogy mire szeretném használni? Nos, az Office Live Small Business site-omat egyelőre csak “játszani”, érdekel az egész történet. Jelenleg már így is több weboldal és blog van a kezemben, mint kellene… 
Live Workspace-t pedig kettős célra tervezem. Egyrészt saját kis dolgaimat felpakolni, amiket nem árt akkor is elérnem, ha épp nem vagyok az irodában, vagy nincs nálam a laptopon. Mire is gondolok? Nem titok: OneNote-ban tárolom az “agyam”, sok olyan kódrészletet, beállítási lehetőséget, trükköt, jegyzetet, amelyet nem szeretnék publikálni, de nekem nagy szükségem van rá. Gyakran akkor is, ha ügyfélnél vagyok. Általában nálam a laptopom, így egy offline lenyomat mindig elérhető nálam, de előfordult már, hogy telefonálnom kellett egy-egy kétsoros kódért. Erre teljesen szuper lesz egy ilyen terület, ahol saját kis listáimban eltárolhatom az ilyesmiket.
A másik célom pedig az e-mailben küldött attachmentek minimalizálása. Intraneten már remekül működik, hogy linkeket küldünk file-ok helyett, s most látom annak esélyét, hogy ugyanez működhessen az ügyfelek, partnerek felé is.
Tapasztalataimról, személyes élményeimet ígérem, megosztom Veletek!
Nem tudtam,
hogy lehetetlen,
ezért megcsináltam...
| M | T | W | T | F | S | S |
|---|---|---|---|---|---|---|
| « Jan | Mar » | |||||
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | ||
Powered by WordPress