Sok ember blogol, sokan sokfélét, sokféleképpen. Jómagam is szakmai bloggal kezdtem, aztán jött a kisfiam életéről szóló, majd a céges… emellett ha időmilliomos lennék, egészen biztosan vezetnék egy gasztroblogot is, már jó ideje piszkálja a fantáziámat. (Persze időmilliomos nem vagyok, időnként inkább időhajléktalannak érzem magam…)
Van, aki “titokban” blogol, álnéven. Így egyrészt azt írhat le és úgy, ahogy akar, senki nem jön rá, hogy ő volt az (persze csak ha jól csinálja). Mások vállalják a nevüket, arcukat, ezzel együtt véleményüket, hozzászólásaikat is. Gondolom, kiderült, hogy én ez utóbbi kategóriába tartozom, úgyhogy a másikkal most nem is foglalkoznék.
Szóval, miért is blogolok? Nyilván van benne egyfajta exhibicionizmus, az, hogy meg akarom “mutatni” magam. Nyilván az is benne van, hogy szeretném megosztani a tudásomat, ismereteimet, élményeimet másokkal. Igen, egyfajta “önreklám” is ez, bár kétségkívül nincs mögötte semmiféle “marketing-terv” vagy hasonlók. (Na jó, a cég mögött nyilván van, de az egy másik történet…)
Szóval, blogolok. Magamnak, Nektek. Vagy Nektek s magamnak?
Tegnap találtam egy cikket, amelynek írója összegyűjtött 10 tippet, amely segít megőrizni a blogod látogatottságát. Vagy netán növelni is… Igen, bizonyos szempontból ezek már marketing-eszközök, hiszen valami miatt szeretné az ember a nagyobb látogatottságot. Attól függ, ki miért blogol… Számomra is van bőven hol javulni, s ezt persze nemcsak a fenti cikk alapján szűrtem le. Gyakrabban, többet, érdekes dolgokat, tematikusan, mindent a maga helyén, idejében.
Nyilván ehhez néhány dolgot át kell alakítanom, elsősorban olyanokat, melyeket Ti nem láttok, csak a hatásait-mellékhatásait érzitek. Főként időmenedzsment, erőforrás-kihasználás és hasonlók tekintetében. De igyekszem, igyekszem…